Mesélő:
(Szánakozva a térdepelő Vica-ra mutat!)
Itt van Vica ki Versara vár, de csak Versus rideg szívére talál!
Micsoda komédia, vagy tán tragédia?
(Nevet)
Hát nem édes a kis balga?
Vica:
Szótlan szomjúhoz ezer esett sokaság, sorvadó jövőjük szellem nélkül néma aszály. Érzel e mondd? Hallgatsz…!?
Más csillapít tán?
Nézz reám vándor,..őszinte ajakán keserű a nász!
Hát nem látod?
Ki örök szentséggel óvna, akár egy anya… csak én vagyok…ki tudja mily dicső e tekintet!
Versus:
Csak hallgass! Ócska szavakkal szítod mi csak benned! Nem vagyok senkid.. szerelmed!
Sóvárgó világ, ha szemedbe nézek.. (magához vonja a lányt, csók)..
(Hirtelen ellöki magától...)
Gyomrom fordul! Szánlak bolond szerelmes, sírba visz vágyad… feledj hát! Feledj…el
(Nevetve közönség felé)
Balga bolond nő csak legyintek! Ezer bujább erdő vár!
(Versus el)
