Én a Senki,
de tetteimben, ott van mindenki.
Kavargó fellegek
Végtelen fény
Egyszerre feledek
s él bennem a lény
Étek az élet ékes bizalma
Nélküle, minden élet kihalna.
Egy zsákutca, s mégis benne a kikelet
ez jellemez minket, Embereket.
Látok most Valakit
a fogalmak ereje rejti
Világ zaja vakít
Göndör lombját, Senki sem fejti.
Nocsak, van még Valaki
élő Tűz szíve, nyugodt víz lelke
a benne rejlő csoda fájdalmaktól fedve..
A sokaság fogja kezetek s kezem
Boldog vagyok, míg mérget lehet ennem
Boldog vagyok, míg a bizalom él
s az ember, a Kikelet bocsánatot remél
Adunk, s majd kapunk
a Káosznak is van rendje
A titok nem titok többé
Az Univerzum, s mi, benne vagyunk!
