Szorítása erős, nem állhatom,
Egy lélegzet mozdulsz, csak álmodom.
Cseppecskék gördülnek a mellkason,
S kecsesen haladnak, érezlek.
Rózsabimbók, ezer tövissel szúr e test,
Mellé ő illik, tökéletes, féktelen,
Lassul az idő, már éjszaka az est,
Hevesen lüktet minden, képtelen.
Hullámokat látok, repülök szárnyain,
Minden eleven káprázat, karmazsin.
Érzem világod!
Tudom, én leszek Halálod!
Hirtelen remegni kezd a kéz,
S hűvös selyem cirógat,
Éles e tekintet, a szemembe néz,
Egy újabb táncra hívogat...
