Kósza pillanat magamban őrizlek,
látom Arcodat.
Évek pora, remények sora,
még a Világ
lélegzetén, meg nem szűnik ritmusom,
várni fogok Rád!
Örök tüske, s ha eszem, szívem,
szerelem vitte,
édes Árny,
mindig ott voltál!
Remény
rólad álmodom!
Puha karodban,
nyugodni vágyom,
ennyi létem!
Sín sorja, tán
összefut..
Sebes szívvel ugyan,
de érzem
Egybeolvadok!
Várok, ezer vagy csak
egy szót, mondatot,
de lelkemben, örök talány maradsz
Remény…
Létem Téged sosem tagadhat!
