Alvó oroszlán ébred,
tüzes főnix martalék,
de születik, megtérned,
múltam haza, hordalék.
lángom, boldog alkotás,
pergő életem gyors,
lélegeztem rózsád, de fuldoklás.
Évek, percek, lényem hona,
örök volt, s álom otthona,
de kalitkában szunnyadó,
patkányon haldokló,
Gyémánt Oroszlán.
Magam, ki kezem fogja...
Feslett feledés, oh kegyes,
érteni a végtelent,
gondolatom elzár, vegyes.
Élvezem a féktelent.
Kezem nem kötik,
béklyóm szakad,
látlak Univerzum,
lényem csak halad,
s könnyem szökik.
Annyi a szépséged,
leírni hanyagság,
fakó emberséged,
hódolat, tisztaság.
Alvó Oroszlán ébred,
s kegyesen hajt fejet.
Ékes vagy végtelen,
gondolatom égeted,
s főnixem éled
Szerelmem
Csakis
Érted…
