Születés.. Emlékeim csalatkozva vezettek, fonalak s csomók kerestek, de még magam
vagyok.
Anya, Apa, Testvér,Tanár, Barát, áldom s átkozom az öszzes fintorát.
Körbefonnak,még élek,de oly homályos vagy,lélek!
Keresek valamit szüntelen.
Fényedben járok, a homály, már nem érdekel, ékes e Jelen
Szeretek! Szeretek? Szeretek!!...
Mégis valamit keresek..
Napok peregnek, unom magam, minden mi volt oly hasztalan.
Rettegve, hűvös múlt,s üres jelen, ennyi hát, ez a szerelem?
Oly nagy a köd, látni már nem!
Szenvedni, tudva gondolni mégis Vakon! S jövőm, ó a jövőm...
Bátor léptek, szerencsém kovácsa én vagyok, tudom! Mégis valamiért rátok támaszkodom.
Veszteség, bánat. Mi lenne ha elhagynának?
Folytogat a függés, fonalak, csomók, tenni érte nehéz, lélek haldoklom!
Keresek, csak keresek...
Körülnéznék, már nem látnak. Vak lettem én is!Csak, keresek, Emberek! Távol álló fellegek,
csak fellegek.
Éltem, hát ennyi? Szeretnék igazán e világon lenni!
Szeretnék, de nem dívik. Sötét van látni nem. Elvisz egy ócska félelem.
Mondd ki vagyok? Kérdezem..ha tenni tudok hát megteszem! Szenvedni kár, hisz létezem!
Így, tisztán látom életem!
Mondd, érdemes még keseregnem?
