Tonik tompa tepertő, szám íze oly fertő,
s kénes koporsóm ásva, magamhoz ölellek
gyenge holdfény,
Szemed szolga kíván, keservedben használsz
engem
Őszinte szívvel tudom, örök rabod lettem!
Senki soha még-idő, téged élni életem
átsiklok, átok múzsám nélkül élni képtelen.
Átadom álnok árva életem,
pusztító pillanat a tiéd vagyok,
de álmomban csak e búza tenger ragyog,
Őszinte szívvel tudom, örök rabod vagyok!
Ölellek hazug szerelmes, testemre érdemes,
de a lélek lénye lomha tűzzel emészt.
Minden mondatom, gondolatom, tompa téves,
Elnyeli a vágy, vége nincs, keresztre e merészt!
Álmom csendje róla regél, senki soha
életem lettél.
Körülnézve kérve koldulok a szerelemért
lényemből ettél!
Kegyetlen koldus elraboltad lelkem!
Őszinte szívvel tudom, örök rabod lettem!
