Csók csillám, bor villám,
Tetőd tere, tere fere,
de semmi sem oly édes ám,
mint kérdő keze, s jobbik fele,
mert élő, évő életetdben,
csak a csendes fellegekben,
érhet élő, kérő kender,
mely suhint súllyal,
Sose nőj fel!!
Féktelen,a vágy szava,
tétlen kezed, kar a karba,
mert minduntalan akarva,
bódult fejed vakarva,
kendőd szemed takarva,
vakon lihegsz a zavarba,
nincsen más, csak Ő maga
édes teste, s lágy szava!
